2005/02/22

Versmegőrző részünk következik: :)

Poszt humusz

Kedvesem, jer táncolj velem,
A hamu még forró talpunk alatt,
A lég játékosan tüdőnkbe mar,
Álmomban még állnak a falak.

Jöjj, álmodjunk napot, és réteket,
Lelket arcunk mögé, testünkbe életet,
Hidd, hogy rontásból fakad még virág,
És én elhiszem, hogy él még a világ.

Barátom, ki soraim olvasod,
Figyeld, utad merre halad,
Bátran tégy jót másokkal is,
De örökké szeresd tenmagad.

---

Önnön magába néz?
Víztükör partján
Hív a mély, és
Hív az ég.
Mely míg tükrébe réved,
Néha zöld és
Néha kék.
Csak tőle függ,
Hogy velem mit láttat.

+++

A "Rablánc a lábon" dallamára:

A gyeptől fejünk nehéz volt,
És feltörte lábunk a rét,
Mert a várost elfoglalta:
Pató Pál, a punnyadék.

Kikészülve házban dumálunk,
Kint a fagypont döndülve lép,
Nem mozdulok ki otthonról,
Na ki vagyok: Punnyadék!
Nem mozdulunk el otthonról,
Na ki vagy te? Punnyadék!

---

No comments: