Meg mindig. ;)
Mi indithatja az embereket arra, hogy egy hazibuliban egyre tobb ruhadarabot vessenek le magukrol? Mig vegul puceran beszelgetnek, es evodnek egymassal?
Nagyon felhaborodnek, ha nem epp nalam lett volna. ;)

Talalkoztam par teljesen aranyos, normalis, noies, es erdekes lennyel, mely esetre itt, a Fold bolygon nem is szamitottam! Az elemzo, es boncolgato reszem orommel ul neki ennek a projectnek. :)
Kar, hogy eme humanoidok kozul kevesen ernek ra szerda hajnalban. :)))

Es Noranak is sok koszonet a tancert. :)

Kellemes emberekkel talalkoztam, kellemes esemenyekben vettem reszt - kellemesen erzem magam. ;)
Persze, a kisordog azt kerdi: meddig? ;)

Olvasgatok forumokat. Mire akadok:
"Szóval én az életemben kétszer éreztem azt hogy végérvényesen tüzbe mennék valakiért. Hogy feltétel nélkül mindenre hajlandü vagyok két ember boldogságáért. És mindkét alkalommal azt hittem hogy ez az igazi, ez a tuti, ennél már jobb nem jöhet, és két ember megtalálja a Boldogságát.

A csúcson éreztem magam. És ekkor jõtt a legváratlanabb pofon. Na most ezek olyan szituációk voltak, hogy éreztem hogy a másik fél is szeret, láttam rajta, ezt nem lehet letagadni. De mégis csunya kudarcok értek?

És sokat gondolkoztam a dolgokon, de felesleges, jobb nem lesz, ha nem én kellek, akkor legyen boldog mással, vagy pedig esetleg szórakozzon mással, ha nem igazi érzelmek voltak, csak megjátszás és maszk."

Elgondolkodtam rola.
Talan sosem szabad azt mondani, hogy szereted, mert megretten, egybol eszebe jutnak regi, rossz kapcsolatai, nem akar elveszteni mint baratot - de mar attol is fel, hogy baratod legyen, hogy lassatok egymast, mert valami furcsa, orult vonzodast feltetelez rolad, olyan ejszakai zaklatos, lihegos fajtat. :)
Kar, hogy eltunt a romantika az eletbol! A szerelmes levelek, melyekre nem valaszolnak, de nagyszulo korig a fiok melyeben lapulnak, az apro, pirulos csokok, miket nem szabad adni, es kapni, a flort, a kacsintasok, es a veletlen, elektromos erintesek!
Miert felunk a kudarctol, es oljuk meg az osszes szep dolgot, ami kicsit is boldogga tehetne bennunket?

Na, az ilyenekkel nem szabad torodni. Ha ennyire fel attol, hogy egy kicsit megcsillogtassa a benne bujkalo embert, akkor egesz, esetlegesen eljovendo kapcsolatotokban is ilyen marad, es a sajat maga teremtette kotelekekkel szemben veled fog kuzdeni.

Persze, meg kiskoromban megfogadtam, hogyha lehet, naiv leszek - es tudom, hogy kell mondani, hogy szeretlek, ha ugy erzem. S voltak, vannak, lesznek olyanok, akik nem rettennek meg tole, csak szimplan orulnek neki. Es az jo.

Sebaj. En vagyok, es amit tehetek, megteszem, hogy szabadok, es szepek lehessunk. Ebbe vagy belehalnak majd, vagy engednek. A lenyeg: ne legyen senki sem kozombos. :)

De miert mergelodjek ertelmetlen dolgokon?
Amikor rossz a kedved, mert osszeveszel valakivel, erdemes kivulrol magatokra nezni. ;)
Egyreszt elrohinted magad - masreszt ott van az a kellemes mellekhatas. :)
Miszerint ha nem eleg bolcs, meg mergesebb lesz. ;))))

Hmmm. :)
13-a. A szerencse, es bolcsesseg napja. ;)))

Hogy is mondta az utolso cserkesz maganak?
Vesztes vagy.
Mindenki utal.
Senki sem szeret.
...
Na, mosolyogj, te barom. :))))))))))))))))))))))))

Miert jon mindig valaki, es probalja elrontani a kedvem? *sohaj*
Kibaszott kurva elvek...

Ja, hugi egeszseges, en meggyogyultam, na, mar megint itt maszkal ez az erzes.
Nem olyan mint regen, mintha ki lenne tepve belolem valami - inkabb olyan, mintha egesz lennek, de megis volna egy darabka, ami keresi a helyet, ahova tudom, hogy beillik. Mint mikor egy felderitett bunugynel meg akad egy darab puzzle, bar a kep mar kesz. Es kiderul, hogy bar a ferj a gyilkos, de az inas elemelte az ezustot.
Furcsa. Mit jelenthet? Megerzes, megerzes, mit hozol te nekem?

Hmm.
Az ember olvas, az ember beszelget, aztan neha, az adott pillanatban erdekes dolgokra akad.
"A szerelem nem csak rozsaagy, es nyugi. Vannak zutyulos, kavargos, tuskes idoszakai." meg "Ha te nem tudsz szeretni, en sem tudlak teged." Persze, nem tokeletes idezet - egyebkent is angolul van.

Vajon miert erzem ezeket erdekesnek? Elvegre tel van, erzelmek befagyasztva, arcel gondatlanra, mosoly cinikusra allitva. :)

Esik a ho, szakad, omlik ra a homunkasokra, a kocsikra, a varosra. Nagyon szep.
Miert vagyok megis olyan szomoru? Talan egy elfeledett erzes tor most fel, hogy vegigpofozza lelkemet egy hosszu, sotet folyoson? Talan csak a rendes depiadag jott most el ertem? Esetleg kibaszott empatiam elerte Plexi agyat? Tudom, hogy par nap mulva vege, de a pillanat mindig olyan, mintha orokke tartana. Meg meg is faztam, balrol, mint rendesen. :) Nem is tudom, mit akarok jobban? Lekucorodni valahova a csondbe? Nekiugrani par artatlan jarokelonek, es atharapni a torkukat? Vagy csak iszogatni, tarsasagban, es elore revedezni?
Sebaj, az ido, mint eso a hegyen, mint hopelyhek a tuzben. Vagyok, aki vagyok. Tulelem. Kell!
Nem tudom, miert vagyok itt, de tuti megvarom a vegen a csattanot. ;)